Méltó vagyok ítéletedre,
de nem vagyok méltó haragodra.
Méltó vagyok egész szavakra,
miket elmorzsolgatok akadozva.
És méltó voltam a csillagfényes éjre,
mikor megértettelek végre.
Mert méltó vagyok viselni indulatod,
még ha ésszel föl nem is érem.
És méltó arra, hogy szeressek,
s mások is méltók, hogy megszeressenek.
Méltó vagyok tehát ítéletedre,
de nem vagyok méltó haragodra.
Hazám.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.